Világbéke csúcstalálkozó 2009

magyar   english

Mahatma Gandhiji

"Gandhi jelenléte a világban törvényszerű volt. Ha az emberiség fejlődni akar, Gandhit nem hagyhatja figyelmen kívül. Az ő életét és cselekedeteit egy olyan emberiség képe inspirálta, amely a világbéke és harmónia irányába halad. Sokat kockáztatunk, ha Gandhiról nem veszünk tudomást."

Martin Luther King Jr.

 

Úgy tartották, hogy ahol Gandhiji lakott, ott volt India fővárosa. Mohandas Karamchand Gandhi, akit Mahatmának "nagy léleknek" neveztek (a Nobel-díjas költő Rabindranath Tagore hívta őt először így), indiaiak millióit inspirálta az egyszerűséggel, kedvességgel és szeretettel teli aszkéta élet élő példájaként. A mai napig csodálják és utánozzák azt a kicsi sovány embert a saját maga szőtte vászontakaróban, akinek képe az igazság, az erőszak-mentesség és a passzív polgári ellenállás szimbólumává vált. Gandhi élettörténete tele van bátorsággal, eltökéltséggel és az istenhit erejével. Időtlen üzenete ma is igaz- az igazságtalansággal és kegyetlenséggel szemben a harcot a szeretet és igazság eszközeivel kell felvenni. Ez az üzenet lehet mai társadalmi, politikai és ökológiai problémáink megoldásának alapja.

Három alapelv képezte az alappilléreit Gandhiji filozófiájának, amivel tömegeket lelkesített és amellyel fellépett a megkülönböztetés és elnyomás ellen: a Satyagraha, az Ahimsa és a Brahmacharya.

A Satyagraha alapelv - ami Gandhi számos kampánya nyomán széles körben ismertté lett - azt jelenti: "erő igazság és szeretet által." A Bhagavad Gita és a Biblia mélyreható tanulmányozása vezette őt arra a meggyőződésre, hogy az emberiségnek mindig úgy kell fellépnie a gonosszal szemben, hogy odanyújtja a másik orcáját. Számára a gonosszal szembeni nem-cselekvés ugyanolyan fontos volt, mint a jóval való együttműködés.

Ahhoz, hogy ezt az alapelvet megvalósítsa a gyakorlatban, a polgári engedetlenséget tanította stratégiaként beszédeiben, esszéiben, könyveiben és saját személyes példájával. Amit tanított nem az igazságtalanság elfogadását, hanem az azzal szembeni erőszak-mentes fellépést jelentette. Módszere a törvény be nem tartása, majd a büntetés önkéntes vállalása volt. A Védanta filozófia azt tanítja, hogy az Igazság Megvalósítása egyáltalán nem lehetséges Ahimsa (Erőszak-mentesség) nélkül, ezért az Ahimsa a mindenek felett álló Dharma (Kötelesség). Mahatma személyes példamutatással gyakorolta az erőszak-mentességet minden lény iránt- szigorú vegetáriánus volt. Politikai munkásságában ezt az alapelvet úgy juttatta kifejezésre, hogy tisztelt minden embert nemre, társadalmi rangra, nemzetiségre, fajra vagy vallásra való tekintet nélkül. A legkülönlegesebb példa erre az volt, amilyen tisztelettel és kedvesen viselkedett hazája gyarmatosítóival.

Filozófiájának harmadik pillére - a Brahmacharya az Isten felé való irányultságot és a földi dolgokról való lemondást jelenti.

"Higgy az Igazságban, gondolkodj az Igazságon, éld meg az Igazságot! Bármennyire is az igazság-nélküliség látszik győzedelmeskedni, hosszú távon nem tud fennmaradni az igazsággal szemben."
Gandhiji számára a vallás nem különült el a mindennapi élettől, hanem maga volt az élet.
"Az az élet, ami elkülönül a vallástól, az nem emberi élet. Az állati élet."
Gandhiji mindent megtett, hogy ezen gondolat szellemében éljenek azokban az ashramokban, melyeket ő alapított Dél-Afrikában és Indiában. Ashramjainak önfenntartó közösségei mindaddig szívesen láttak bárkit, ameddig a látogató betartotta az ott folyó egyszerű és békés élet szabályait. "Ha bárki csatlakozik hozzám, felkészültnek kell lennie arra, hogy a puszta padlón fog aludni, egyszerű ruhákat fog viselni, korán fog kelni, egyszerűen elkészíthető táplálékból fog élni, és még a vécéjét is maga fogja takarítani."

"Hogy az igazság univerzális, mindenütt jelenlévő szellemét megláthassuk, képesnek kell lennünk úgy szeretni a legotrombább lényt is, mint önmagunkat. És az, aki ezért a célért küzd, nem engedheti meg magának, hogy elforduljon az élet bármelyik lehetséges területétől. Ezért vitt az Igazság iránti odaadásom a politikába, és nagy alázattal állítom, hogy azok, akik úgy gondolják, hogy a vallásnak semmi köze nincs a politikához, nem tudják mi a vallás."

 

Életrajzom, avagy az Igazsággal való kísérleteim története
M.K. Gandhi

A hosszú évek utazásai során Gandhiji az ön-segítést, a belső és külső tisztaságot és a minden lény, kultúra és vallás iránti tiszteletet tanította.

Ugyanúgy, ahogy a vízcseppek egy óceánt képesek alkotni, úgy tudjuk mi is létrehozni a barátságosság óceánját a barátságokkal. A világ állapota valóban átalakulna, ha mindannyian a szeretet és a barátság lelkületében élnénk egymással. Egyszerű gesztusok szimbolikus jelentőségűvé váltak világszerte: Mahatma két legerőteljesebb "fegyvere" a böjtölés és imádkozás békésen tudtak tömegeket egyesíteni, és kifogták a szelet az ellenség vitorláiból.
Egy békés menetelés, egy marék tengeri só és egy fonó kerék elég erőteljes eszközöknek bizonyultak ahhoz, hogy végül megroppantsanak egy birodalmat.

Gandhiji a mozgást állította a tudatlansággal szembe, a tiszteletet az elviselő elfogadással szembe, és a minden lény iránti megélt szeretetet a közönyösséggel és erőszakkal szembe. A legnagyobb érdeme talán az volt, hogy aktívan tudta megélni az erőszak-mentességet, az igazságot és a hitet. Nem kerülte a konfliktusokat, amikor a dolgok állása fontos lépéseket tett szükségessé. "Csak a szolgálatban eltöltött élet lehet gyümölcsöző élet."

"Az erőszak-mentesség a legnagyobb erő, mely az emberiség rendelkezésére áll." Ez az üzenet Gandhiji időtlen lényege, amit megoldásként lehet alkalmazni a 21. század emberisége ellőtt álló problémákra. A nyilvánvaló cél az, hogy felismerjük: minden egyes emberi lény minden egyes cselekedete számít. Amikor a belső lámpa ég, az bevilágítja az egész világot.

Ajánlott angol nyelvű weboldalak, további információk: